| Hírek : II. rész - Az első vasútvonal továbbépítése Orosháza irányába |
II. rész - Az első vasútvonal továbbépítése Orosháza irányába
Airfot 2013.07.04. 23:03
Az AEGV közel 140 km-es vonalhosszával nem tartozott a hazai nagyforgalmú vasútvonalak közé, csak egy keskenynyomtávolságú kisvasút volt, amely azonban az életet, a napi rendszeres utazás és szállítás lehetőségét valósította meg a Tiszántúlon, a Körösök vidéke számára. … A kisvasút hosszú ideig, csaknem 50 éven át magántársaság vasútjaként működött, később államosítása után egy negyedszázadig, mint a MÁV Alföldi Kisvasútja. Ez idő alatt hivatását betöltötte, szolgálta a vidék mezőgazdaságát és lakosait, szállította az uradalmak, a földbirtokosok, a kisparasztok, a szövetkezetek, az állami gazdaságok, az ipari üzemek, a gyárak termékeit, az iskolába és munkába járók ezreit. Háromnegyed évszázad alatt eljárt felette az idő, a gépkocsiközlekedést az 1968-as közlekedési koncepció előnyösebbnek, gazdaságosabbnak minősítette, és a vonalat felbontatta. (Dr. Horváth Ferenc)
Kép: Békéscsaba, Kossuth-tér
Piros: az egykori törzsvonalak
Zöld: az államosítás után hozzáépült vonalak
Kék: csatlakozó, személyforgalmat is lebonyolító gazdasági vasutak
1897-ben három évi üzem után az ACSEV kezelésbe vette a Mezőkovácsháza-Kupapuszta közötti 15 km-es vonalat. Ezen addig csak teherforgalom volt. A Békéscsabáig történt továbbépítés lehetővé tette a személyforgalom megindítását. Ez szinte első perctől kezdve rohamosan növekedett és a kereskedelemügyi miniszter engedély alapján a teherforgalomtól teljesen elválasztva bonyolódott. E vonal egyik nagy jelentősége az volt, hogy összekötötte Csanád és Békés megyét. Főleg Tótkomlósról utaztak sokan a csabai piacokra és a gyulai törvényszékre. Ezeknek az utasoknak azonban egy jó 5 km-es utat kellett megtenniük gyalog a községükhöz legközelebb eső kisvasúti megállóhelyig, Géza-megállóig. Hamarosan ostromolni kezdték az AEGV igazgatóságát, hogy építsék meg a Géza-megállótól Tótkomlósig vezető vasutat. Kedvező választ kaptak a mintegy 8 kilométernyi vonal építésének elvégzésére és mind Békéscsaba város, mind Békés és Csanád vármegye is hozzájárult a 170.000 korona építési összeg előteremtéséhez. A már említett Wenckheim gróf mentette meg a helyzetet azzal, hogy a Tótkomlósra jutó összeg mintegy kétharmadát magára vállalta, hiszen neki is érdeke volt birtokai jobb közlekedése.
A kereskedelemügyi miniszter engedélyt adott a Géza-megállótól Tótkomlóson át Békéssámsonig vezető kisvasút megépítésére is, de az építkezés csak Tótkomlósig indult meg és gyorsan be is fejeződött. A műtanrendi bejárás és ünnepélyes átadás 1905. március 21-én volt megtartva.
Közben már foglalkoztak a Géza-megállótól Orosházáig vezető vonal építésének gondolatával olyannyira, hogy, amikor a pénzügyi fedezet is biztosítva volt, 1906. augusztusában a miniszteri engedély is megérkezett az AEGV-hez az előmunkálatok megkezdéséhez. Érdemben azonban nem történt semmi, mert a figyelmet egyrészt a már épülő Békéscsaba – Békés – Vésztő vonalra fordították az AEGV-nél, másrészt egy Tótkomlós – Békéssámson – Hódmezővásárhely vonal építésének terve is napirenden volt. Közben szaladtak az évek, a költségek emelkedtek és közbejött az I. világháború is.
Előző részek:
I. rész - Az első kisvasúti vonalak létrejötte
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
