Piros: az egykori törzsvonalak
Zöld: az államosítás után hozzáépült vonalak
Kék: csatlakozó, személyforgalmat is lebonyolító gazdasági vasutak

Az 1880 és a századforduló közötti gazdasági konjuktúra nagy lendületet adott a cukorgyárak építésének is, így építettek a mezőhegyesi állami birtokon is – osztrák tőkéssel közös vállalkozásban – egy cukorgyárat 1889-ben. Ezzel kapcsolatba épült ki az eddigi legnagyobb,. gőzüzemű gazdasági vasúthálózat az állami birtokon. 1896-ban már 58 km hosszú 760 mm és 11 km hosszú 500 mm nyomtávolságú vasútja volt az állami ménesbirtoknak. A cukorgyár répagyűjtő vonalakat épített, hogy a termőterületekről beszállítsa a nyersanyagot, valamint visszaszállítsa a mésziszapot, a majorokba pedig a répaszeletet.

Az 1893-as nagyon esős ősz teljesen meggátolta a cukorrépa beszállítását az állami birtoktól távolabb fekvő területekről, edig a csökkenő gabonaárak miatt a kifizetődő répatermelés igen fontos kereseti forrás volt és így hatalmas veszteségeket okozott az akadály.

Különböző érdekközösségek alakultak, így a Kovácsháza-Dombegyháza környéki mintegy 8000 hold mezőgazdasági terület birtokosai tervet készítettek kisvasút építésére. A tervet áttették az akkor már 20 éves múlttal rendelkező Arad Csanádi Egyesült Vasutak /ACSEV/ügykörébe. A vasút vezérigazgatója akkor az igen nagytapasztalatokkal rendelkező vasútépítő mérnök, Boros Béni volt. A szükséges részvények jegyzése után 1894. április havában megalakította az Alföldi Első Gazdasági Vasút Részvénytársaságot /AEGV/. Minden külső pénzügyi segítség nélkül megépítették és ugyanazon év szeptemberében a forgalomnak át is adták a Mezőkovácsháza-Kupapuszta közötti 15 km hosszú, 760 mm nyomtávolságú gazdasági vasutat, az ugyaneddig elkészült 400 m kitérővágányt, őrházat, mozdonyszínt, fordítókorongot, hídmérleget, vízállomást, rakodót, széntárolót és személyzeti lakásokat is.

Elsősorban a környék birtokosainak volt érdeke a vasút továbbépítése Békéscsaba felé. Különböző elképzelések és hosszas tárgyalások után kezdődött meg 1898. márciusában a Csanádapáca-Szőllős-Újkígyós-Békéscsaba útvonal építkezése. A szükséges összeg döntő részét a környék legnagyobb birtokosa, Wenckheim gróf adta, de jelentős részt vállalt Békéscsaba város is. A vonal elkészülte után a legtöbb huzavona a MÁV Békéscsaba-Arad, illetve Békéscsaba-Nagyvárad vonalaival való szintbeli keresztezésének használatbavételének engedélyezése körül zajlott és csak 1899. márciusában sikerült biztosítani az első vonatok áthaladását. Így tudták erőltetett ütemben elvégezni a Csabán szükséges munkákat. A megépült vonal próbaútját és ünnepélyes átadását csak 1899. július 22-én tudták megtartani.

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.